Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Tankó István

1996. szeptember 13.

Felmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki előzőleg benyújtotta lemondását, egyúttal kilépett pártjából, a Szocialista Munkapártból is. Utódját még nem nevezték ki, de elterjedt hírek szerint erre a posztra Tankó István gazdászmérnököt szemelték ki erre a posztra. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

1996. szeptember 25.

Kormányhatározattal kinevezték Hargita megye új alprefektusát Tankó István /Gyimesközéplok/ személyében, beiktatása szept. 25-én történt. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./

2006. június 8.

Megjelent Burus János főszerkesztő, csíkszeredai tanár kiadványa, a Kútfő II. évfolyam 1. száma, amely 2006 – Tavasz tárgyválasztásával a Pünkösdi búcsújárás Csíksomlyón (régen és napjainkban) témakört mutatta be. Ez a még teljesen ismeretlen, frissforrás-ízű lap alcíme: Kis magyar néprajz diákoknak. A ,,tulajdonos” pedig a csíkszeredai Székely Károly Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság. Félévenként megjelenő folyóirat. Felelős szerkesztője, műszaki- és képszerkesztője Sipos Gábor. A szerkesztőbizottság munkájában, a Székely Károly Szakközépiskola tanárain kívül, részt vesznek a diákok is. A mostani számban tanulmány olvasható többek között dr. Tánczos Vilmos, kolozsvári néprajzkutató, egyetemi tanár tollából Szép, boldog, csodatevő Csíksomlyó és a Mária-dogmák című írás, Tankó István csíkszeredai tanár Pünkösd. A pünkösdi csoda címmel írt jegyzetet, Mirk László írásában a pünkösdi népszokásokról volt szó. /Simó Edmund: Pünkösd után: Kútfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

2016. május 12.

A szakemberképzés, illetve szakemberhiány problémájáról tanácskoztak
Újabb megbeszélést tartottak gyárlátogatással összekötve a szakemberképzés, szakemberhiány témájában csütörtökön. Ezúttal a fémiparban érdekelt németországi Engmatec Kft. csíkszeredai székhelyén találkoztak az érintettek.
Stefan Burckhardt, az Engmatec Kft. csíkszeredai munkapontjának vezetője elmondta, már eddig is több ezer eurót fektettek a munkaerő betanításába és képzésébe, ám további munkaerőre lenne szükségük. Mint mondta, a cég érdekelt abban, hogy megbeszéljék a szakemberhiány problémáját, szerinte jó ötlet lenne, ha legalább évente háromszor nyílt napokat szerveznének a vállalkozók, hogy a szülők és a fiatalok is láthassák, milyen munkafolyamatok zajlanak egy cégnél. A német szakember szerint jó lenne bevezetni az egyetemeken a szemeszteri vagy féléves kötelező gyakorlatot.
A megbeszélésen az is elhangzott, hogy a fémipar megítélésén is javítani kellene. Kósa István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának dékánhelyettese ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy egy PR-kampány megoldás lehetne erre: például kis videofilmek készülhetnének arról, hogy hogyan néznek ki ezek a gyárak, műhelyek, és hogy milyen körülmények között zajlik a munka.
Tankó István, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola igazgatója a téma kapcsán kiemelte, 40 céggel állnak szerződésben, ahol a diákok gyakorlatozhatnak, és nyitottak újabb együttműködésre. Arról korábban szó esett, hogy szeretnének egy CNC vezérlésű – azaz programozható mikroszámítógéppel működtetett – szerszámgépek kezelésének oktatására szakosztályt indítani, ehhez vannak didaktikai eszközeik, illetve az iskola két mérnöke továbbképzésen vett részt, így az alaptudást át tudják adni a diákoknak, tehát a feltételek adottak egy szakosztály indítására, azonban erről a tanügyi minisztérium dönthet.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, elmondta még a kilencedik osztályba való beiratkozás előtt kellene a gyermekekkel megismertetni a szakiskolai lehetőségeket. A téma kapcsán még hozzátette, hogy a felmérést készítettek az V-VIII. osztályosok körében a pályaválasztásról, ennek az eredményét majd kedden mutatják be.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

2016. szeptember 4.

Csángó Fesztiválra gyűltek össze Gyimesközéplokon
Negyvenedik alkalommal szervezték meg vasárnap a Csángó Fesztivált Gyimesközéplokon. A rendezvényen több mint 200 fellépő műsorát tekinthették meg a résztvevők, továbbá egyéb programokkal is készültek a szervezők.
Az egynapos fesztivál reggel a Csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar ébresztőjével kezdődött, majd a moldvai csángó vendégek fogadása és az archív filmfelvételek megtekintése következett a II. Csángó Fesztiválról (1977) a megállói kultúrházban, továbbá fotókiállítás megtekintésére is lehetőség nyílt a Hagyományőrző Házban. Délben a résztvevők felvonultak az ünnepi szentmisére a gyimesközéploki Mária-Magdolna Plébániatemplomba, ahol moldvai csángó szentes énekeket hallhattak. A szentmisét szekeres felvonulás követte a szabadtéri színpadhoz, amely a gyimesközéploki futballpályánál kapott helyet, itt tartották a rendezvény hivatalos megnyitóját.
A megnyitón elsőként Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere szólt a résztvevőkhöz. Beszédében felelevenítette a rendezvény múltját, kiemelve, hogy kezdetekkor nem is Csángó Fesztivál volt a neve, a ’70-es, ’80-as években a Megéneklünk Románia égisze alatt futott a rendezvény, és az volt a különlegessége, hogy Hargita megye különböző folklórcsoportjai léptek színpadra. Csángó arculatát, jellegét végül a kilencvenes évek elején kapta a mai Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésének köszönhetően.
„Nagy kitartásra és összefogásra volt szükség, de ebbe az akarat mindig nagy szerepet vállalt, és vállal ma is. Örököltük ezt a rendezvényt, ahogy ezt a gazdag népzenei- és néptánchagyományt is, ami a Gyimesek völgyében a mai napig megtalálható. Ma már nyíltan és szabadon léphetünk színpadra, ki ki a maga hagyományos táncával és népdalaival” – tette hozzá Gergely.
A polgármester után Kőrösi Viktor Dávid konzul beszédében a testvériség fontosságát hangsúlyozta. „Testvérek vagyunk a Nagyboldogasszonyban, és testvérek vagyunk a magyar nemzetben függetlenül attól, hogy lent Moldvában vagy kint Erdélyben, a Gyimesekben, Székelyföldön vagy éppen Magyarországon élünk. Ősi magyar hitünk és csángós anyanyelvünk végérvényesen és elválaszthatatlanul összeköt bennünket” – emelte ki Kőrösi. Nagy Bercel, a Budapesti Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettese is köszöntötte a jelenlévőket.
A fellépésekkel párhuzamosan meg lehetett tekinteni Ádám Gyula fényképész fotókiállítását a megállói kultúrházban és a régi fotók kiállítását a Hagyományőrző Házban. A turisztikai információs irodában sakkversenyt szerveztek, tizenegy személy nevezett be a megmérettetésre. A győztesek házigazdához méltóan mind gyimesközéplokiak voltak: a harmadik helyen ifj. Tankó István végzett, második lett Gábor Szilárd, az első díjat pedig id. Tankó István vihette haza. A szervezők elmondása szerint a rendezvényre több mint ezer személy látogatott ki.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója kiemelte, a kultúra megőrzése a központ és egyben a rendezvény fő célja. „Jó, hogy meg tudtuk tartani a Csángó Fesztiválnak azt az oldalát, amely a helyi kultúrát mutatja be. Ezt az irányt követi az egyesület is. Azért kellenek ilyen jellegű rendezvények, hogy meg tudjuk mutatni az értékeinket, ugyanakkor ez egy találkozó is, a moldvai magyarok így érezhetik leginkább azt, hogy ők is meg vannak szólítva” – emelte ki az igazgató. A rendezvényen felléptek a sötétpataki Hagyományőrzők, a hidegségi Hagyományőrző Tánccsoport, a Budapesti Zurgó zenekar, a külsőrekecsini Hagyományőrzők, a gyimesfelsőloki Kesice, a somoskai Hagyományőrzők, a Csíkszeredai Borsika Néptáncegyüttes, László Erzse, Legedi László, Botezatu Viktoria és Szarka Mária Magyar Örökség-díjasok, Antal Tibor népdalénekes, Földesi Imre és Földesi Erzsébet népdalénekesek, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Tánccsoport, valamint közreműködött Ségercz Ferenc és barátai.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

lapozás: 1-5